A.lapban közölt tanulmány szerint a gyorséttermek mellett a nagyobb adagok és a tálalás, valamint a receptek változása is felelős az elhízásért. A probléma pedig régebbre nyúlik vissza mint gondolnánk.
Hetven évre visszamenőleg vizsgálva a klasszikus ételrecepteket kiderült, hogy közel 40 százalékkal nőtt az ételek kalóriatartalma az évtizedek alatt. Annyi kritika éri az éttermi fogyasztást, valójában arra kellene összpontosítani, amit mi alakíthatunk - mondta Brian Wansink, a Cornell Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
A tanulmányban több szakácskönyvet vizsgálva észrevették a trendet, de leginkább a Főzés öröme című klasszikus receptgyűjteményre koncentráltak, amely a harmincas években jelent meg először. A szakácskönyvet gyakran adják ki újra, legutóbb 2006-ban frissítették. A kutatás során kiderült, hogy az összes (szám szerint hét) kiadásban szereplő 18 receptből 17 esetében nőtt az adagok kalóriaértéke. Ez részben a recept egészének kalórianövekedéséből, részben pedig az adagok növekedéséből ered.
A különböző kiadásokat vizsgálva a szakértők három nagy ugrást figyeltek meg: a negyvenes éveket követően a hatvanas években készült kiadásban, illetve a legutóbbi megjelenésben nőttek jelentősen az értékek. Az éttermi adagok változása a hetvenes években csapódott le az otthoni adagolásokban - mondta Wansink.
A porciók változásánál azonban jobban aggasztja a szakembert a receptek kalóriaértékének növekedése, amely az adagolásnál sokkal kevésbé szúr szemet. Hozzátette: az élelmiszerek ma olcsóbbak a harmincas évekhez viszonyítva, így az olyan olcsóbb és alacsonyabb tápértékű hozzávalók helyett mint a bab, gyakrabban kerül hús az asztalra.
A vizsgálat ugyanakkor csak a leírt receptekre terjedt ki, nem az elfogyasztott ételmennyiségre. A negyven százalékos kalórianövekedés azonban így is jelentős. Wansink szerint nem szabad egész adagokat megenni, a felét el kell tenni.
